Egy százalék: Feltérképezték az egyháztámogatók szokásait

Az adózók bizalmatlanok, az adófelajánlásokkal kapcsolatos ismeretek hiányosak, a rendszer nem átlátható: ez derül ki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) felméréséből, amely az egyházi szervezeteknek felajánlható 1 százalékkal kapcsolatos lakossági attitűdöt vizsgálta.

A kutatás főbb megállapításai:
- Az adózók harmada nem tud arról, hogy egyházaknak is lehet 1 százalékot felajánlani.
- Az adózok fele szerint nem eléggé átlátható a jelenlegi rendszer.
- Minden tízedik felajánló véletlenszerűen dönt arról, melyik egyházat támogatja.
- A vallásukat aktívan gyakorlók negyede túl alacsonynak találja az összeget, ezért nem ajánlja fel.
- Ugyanennyien gondolják azt, hogy az egyházakhoz el sem jut a támogatás.
- A megkérdezettek 51%-a szerint a hozzájuk legközelebb álló egyház esetében nem elég aktív a közösségi- és a hitélet.

Az EMIH által készíttetett 1200 fős reprezentatív kutatás alapján a 18-59 korosztály 80%-a adott be legalább egy alkalommal adóbevallást az elmúlt öt év során. Közülük 34% tudta úgy, hogy csak a civil szervezetek számára lehet felajánlani, ők lényegében nem is tudtak az egyházaknak felajánlható „második” 1%-ról. Ezzel szemben az adózók 43%-a legalább egy alkalommal rendelkezett az elmúlt öt év során az SZJA egyházaknak adható 1%-kával. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az adózók 52%-a szerint nem teljesen vagy egyáltalán nem átlátható a jelenlegi felajánlási rendszer.

A kifejezetten egyházi felajánlásokra irányuló kérdések is számos érdekes eredményt mutattak. A felajánlók 18%-át például nem a személyes kötődés, csupán az adott egyház pozitív tevékenysége győzi meg, de 12% volt azok aránya, akik gyakorlatilag véletlen-szerűen döntenek arról, melyik egyházat választják. A legtöbben természetesen annak az egyháznak a javára döntenek, melynek tagjai, főképp a vallásukat aktívan gyakorlókra igaz mindez. Az ő esetükben 93% adja az egyházaknak felajánlható 1%-ot a saját egyházának.
Meglepő eredményeket mutatott a kutatás azon része is, melyben arra kérdeztek rá, miért nem ajánlják fel az adózók az egyházak részére az 1%-ot.

A legnagyobb arányban (48%) azok voltak, akik számára nincs olyan egyház, amellyel szimpatizálnának, míg 21%-uk nem bízik abban, hogy valóban megkapja a kiválasztott egyház a felajánlást. Azok körében, akik vallásukat aktívan gyakorolják 26% azzal indokolta passzivitását, hogy túl alacsony összegről van szó, de ennek a csoportnak is igen magas hányada (26%) nem bízik abban, hogy valóban a kiválasztott egyház kapná meg a felajánlott összeget.

A kutatásban rákérdeztek arra is, melyek a leginkább zavaró folyamatok, tendenciák az egyházakkal kapcsolatban, melyek nyilvánvalóan csökkentik az adózók felajánlási kedvét. A válaszok alapján 51% a nem eléggé aktív közösségi- és hitéletet jelölte meg, 47% a nem átlátható gazdálkodást és a korrupciós ügyeket, míg 45% a hitéleti vezetők egy részének felkészületlenségét emelte ki. (atv.hu)