Hatvan éves Amerika mottója, egyesek szabadulnának tőle

In God We Trust – Az Egyesült Államok máig kulturális örökségként hordozza a mondatot, amely idén 60 éve az ország hivatalos mottója. Ahány amerikai a közös hangot találja meg benne, ugyanannyi számára a múlt naiv örökségét idézi.

Az „Istenben Bízunk” szlogen ugyan csupán hatvan éve, 1956-ban vált hivatalosan is az Egyesült Államok mottójává, megjelenése és története sokkal korábbra nyúlik vissza. A sor egy amerikai költő-jogász versében jelent meg.

A fiatal Francis Scott Keyt az 1812-es brit-amerikai háború egyik csatája ihlette meg a The Star-Spangled Banner (A Csillagos-sávos Lobogó) című vers megírására. A verset később egy régi angol bordal dallamára zenésítve pedig megszületett a ma az Egyesült Államok himnuszaként ismert dal. „O say, can you see”, „Ó mond, látod-e?” - csendül fel az ismerős dallam. A keresett sor a himnusz negyedik sorában tűnik fel. „Legyen jelszavunk: Istenben bízunk.” Idáig azonban a vers erősen brit-ellenes üzenete miatt sosem szokták elénekelni.

A sor először egy tiszteletes kérésére került fel az amerikai pénzre. 1861-ben M. R. Watkinson levélben fordult az államkincstárhoz, amelyben azt kérte: jelenítsék meg a mindenható Istent a bankjegyeken, hogy így „felszabadítsák magukat a pogányság gyalázata alól.” Az amerikai polgárháború idején egyébként is sokakban fellángolt a vallási érzület és a pénzügyminiszter a fentihez hasonló kérések özönét kapta. Ennek hatására a pénzügyminiszter levélben utasította a pénzverde igazgatóját, hogy dolgozzák ki a megfelelő dizájnt.

„Egy nemzet sem lehet erős, csak Isten erejében, egy sincs biztonságban, csak az Ő védelme alatt. Nemzetünk bizalma Istenben egyértelmű kell, hogy legyen a pénzérméinken is” – írta. A mottó így jelent meg elsőként 1864-ben a két centes érmén.

A Kongresszus előterjesztése alapján és Dwight Eisenhower engedélye után 1956-ban nemzeti mottóvá emelték a mondást, egy évvel később pedig megjelent az első bankjegyen is.

Eisenhower a döntéséről akkor azt mondta: „Így megerősítjük a vallás természetfelettiségét Amerika örökségében és jövőjében. Így folyamatosan megerősítjük azokat a szellemi fegyvereket, amelyek az országunk legfontosabb eszközei békében és háborúban.”

Hozzá kell tenni, hogy az 50-es évek hidegháborús évei alatt a közvéleményt befolyásolta az oroszokkal való szembe helyezkedés. A Szovjetunió híresen ateista ars poeticáját muszáj volt egyensúlyozni, sokak szerint pedig ez vezetett a szlogen felemeléséhez. Azóta az Egyesült Államok összes jelenleg is használt érméjén és bankjegyén szerepel a mondat.

Ennek pedig nem mindenki örül. Míg egyesek a kétségtelenül keresztény nemzet alapításának értékeit gyönyörűen és diszkréten kifejező örökséget látnak a mottóban, sokak a politika szereptévesztését.

A politikai korrektség egyik agytrösztje, Michael Newdow 2005 óta harcol azért, hogy eltüntesse a feliratot a bankjegyekről. Azt mondja: a felirat egyenlő a faji szegregációval. Szegregálja ugyanis azokat, akik nem hisznek Istenben, vagy más istenben hisznek. A kaliforniai ügyvéd szerint a felirat feltüntetése ellenkezik az amerikai alkotmánnyal is, hiszen megsérti az állam és az egyház elválasztását. Newdow érvelése szerint a felirat megsérti az Alkotmány első kiegészítésének rendelkezését, amely megtiltja egy államvallás létrehozását.

2006-ban és azóta is szinte folyamatosan azonban a bíróságok elutasítják Newdow keresetét. Az első szövetségi bíró érvelése úgy hangzott, hogy az „Istenben Bízunk” felirat tökéletesen megfelel egy szekularizált nemzet mottójának, hiszen nem kényszerít senkit sem egy bizonyos hitre. Egy későbbi ítéletben a bírók arra hivatkoztak, hogy a mottónak „ceremoniális és patrióta jellege van”, nem rendelkezik „teológiai vagy rituális befolyással” és nem számít „egy vallás állami propagálásának.”

Az ügy első kirobbanásakor egyébként egy közvéleménykutatás úgy találta, hogy az emberek 90 százaléka egyetért a mottó feltüntetésével.

A mély társadalmi beágyazottság pedig azóta sem változott sokat. Az erősödő ateista kritikák mellett bizonyos államokban eltökélten állnak ki a felirat mellett. Texasban például két városi rendőrség is úgy döntött, a járőrkocsik hátuljára ragasztják a feliratot. Az ország 16 állama pedig saját polgárainak is lehetővé teszi, hogy egy speciális rendszámtáblát igényeljenek, amelyen szerepel a nemzeti mottó.

2016 elején Newdow újabb keresetet nyújtott be a szlogen ellen, ezúttal Ohio államban. Most arra hivatkozik, hogy a mondat a keresztényeket az ateisták fölé helyezi. A Fox News hasábjain két republikánus politikus az évforduló kapcsán felvetette a kérdést: elismerheti-e egy állam a hit fontosságát a nélkül, hogy egy konkrét vallást támogatna? A Függetlenségi Nyilatkozat híres sorai így szólnak: „... minden ember egyenlőnek született, és a Teremtő által elidegeníthetetlen jogokkal van felruházva.” Tizenöt évvel később a vallási kiegészítés hozzátette: „a Kongresszus nem hozhat olyan törvényt, amely valamilyen vallást támogat...”

A politikusok szerint ezzel az ország alapító atyái egyrészt elismerték egy „Teremtő” létezését, mellette pedig biztosították a szabad vallásgyakorlást, ezzel megteremtve a tökéletes egyensúlyt. (atv.hu / Turai Barnabás)