Ismét toboroz a Ku Klux Klán

Egyre erősebb a Barack Obamával szembeni ellenszenv, növekvő pályán van az Egyesült Államokban az idegengyűlölet, és ismét téma a fehér angolszász protestánsok „felsőbbrendűsége”: nem meglepő, hogy reneszánszát éli a Ku Klux Klán, mely egyre több amerikai városban bombázza röplapokkal a lakosságot.

Ismét aktív a Ku Klux Klán (KKK), mely most egy telefonszámokkal és webcímekkel ellátott röplapokon üzen az amerikaiaknak. A lapon egy fehér köntösbe öltözött, a KKK jelét viselő csuklyás alak áll, aki a hagyományos amerikai katonai toborzó plakátokon látható módon az olvasóra mutat.

A Barack Obama elleni ellenszenv és a növekvő idegengyűlölet farvizén ismét erősödik a KKK, amely most már Amerika-szerte toboroz. Texas, Louisiana, Illinois és Pennsylvania államokban több városban indítottak plakátkampányt, a hétvégén például autók szélvédőjére vagy a házak előkertjébe szórták ki röplapjaikat a klántagok: „a KKK-nak szüksége van rád!”.

A Klán és legújabb kampánya az Egyesült Államok alkotmányának szólásszabadságot erősen körbebástyázó törvényei alapján legális. A fehér felsőbbrendűséget képviselő csoport, amelynek célja az első afroamerikai elnök elűzése és a bevándorlás megakadályozása, fellép a „fajközi” házasságok és a homoszexualitás ellen is. Egy weblap szerint a Klán vezetői korabeli öltözetükben a fehérek „erőszakmentes” védelmét hirdetik.
Louisiana állam Eunice városában a hétvégén kiszórt röplapokon a következő olvasható: „Környékbeliek figyeljetek?! A közösségetek törvényszerető polgárainak álma békés lehet, mert a Ku Klux Klán ébren van! A KKK-nak szüksége van rád". A röplapokat egy rejtélyes KKK-csoport, a "Hűséges Fehér Lovagok" nevű szervezet írta alá.

Hasonló szórólapokat terítettek Texas államban, a Dallas közelében lévő Rhome kisvárosban, a pennsylvaniai Waynesboróban és az illinoisi Chicago egyik külvárosában is. Kevin Benton, Rhome seriff irodájának szóvivője közölte: a városban a 90-es évek óta nem történt ilyesmi, és bár a röplapok nem voltak illegálisak, aggodalmat keltettek.

Egy amerikai polgárjogi kutató- és kampánycsoport, a Déli Szegénység Jogi Központ kutatásai kimutatták: az Egyesült Államokban több mint ezerháromszáz magát „hazafiasnak” nevező szélsőjobbos csoport, továbbá ezer körüli faji jellegű gyűlöletcsoport működik, ami Barack Obama 2008-ban történt megválasztása óta a hasonló csoportok létszámának nyolcszoros növekedését mutatja.

Az Egyesült Államokban liberális törvények vannak, nem mondják ki, hogy bizonyos beszédek vagy tevékenységek megvalósítják-e az izgatás vagy fajgyűlölet bűncselekményét. Összeesküvések vagy bántalmazások bizonyítékának hiányában pedig a klán engedélyezett és hivatalosan terrorszervezetnek nem minősülő csoport.

A szervezet története:
Az 1866-ban alapított Ku Klux Klán 1870-re szinte minden déli államban elterjedt, és a déliek ellenállási („fehér ellenállás”) eszköze lett a Republikánus Párt rekonstrukciós korszakának politikája ellen, amelynek célja az afroamerikaiak integrálása a politikai és gazdasági életbe. A KKK tagjai földalatti megfélemlítő és erőszakkampányt folytattak fehér és fekete republikánus vezetők ellen. Bár a kongresszus megszavazta a Klán terrorizmusát fékező törvényeket, a szervezet elsődleges célját – a fehér „felsőbbrendűség” helyreállítását az állami törvényhozásban – az 1870-es években a déli államokban aratott demokrata győzelmek révén gyakorlatilag megvalósította. Ezt követően a klán hanyatlásnak indult, egészen a 20. század elejéig, amikor fehér protestáns fajvédő csoportok újraélesztették a szervezetet.

A bevándorlókat, katolikusokat, zsidókat, feketéket és a szakszervezeteket keresztek égetésével, színpadias gyűléseken, parádékon és felvonulásokon félemlítették meg. Az 1960-as évek emberi jogi mozgalmaiban ugyancsak felélénkült a klán tevékenysége, ami feketék iskolaépületeinek és templomainak felrobbantásában, valamint déli fehér és fekete aktivisták elleni erőszakban nyilvánult meg. A KKK-hoz köthető erőszak a következő évtizedekben elszigeteltebb lett, bár egyes csoportok az 1970-es évektől kezdődően neonácikhoz vagy más szélsőjobbos szervezetekhez hasonló tevékenységet folytattak. Az 1990-es évek elején a klánnak becslések szerint 6 és 10 ezer fő közötti aktív tagja lehetett, főleg a déli államokban. (atv.hu / The Telegraph)