Vallásos és ateista országok

Románia továbbra is a világ egyik legvallásosabb országa - derül ki a WIN/Gallup International közvélemény-kutató 2014 végén készített felmérésből, amelyben 65 országból közel 64 ezer embert kérdeztek meg.

Romániában az ország lakosságának 77 százaléka vallotta magát vallásosnak, 16 százalékuk nem vallásosnak, 1 százalék pedig meggyőződéses ateistának. A megkérdezettek 6 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Európában csupán Koszovóban, Macedóniában és Lengyelországban vallották magukat nagyobb arányban vallásosnak, mint Romániában. Igaz, a felmérésből kimaradt néhány ország, például Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Norvégia, Fehéroroszország, Észtország és Litvánia.

Nyugat-Európán és Óceánián kívül a Föld minden régiójában 50 százalék fölött van a vallásosak aránya. A világ legvallásosabb országa Thaiföld, ahol az emberek 94 százaléka vallotta magát hívőnek, utána Örményország, Banglades, Grúzia és Marokkó következik, egyaránt 93 százalékkal. A lista végére Kína került, ahol az embereknek mindössze 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vallásos, míg 61 százalékuk meggyőződéses ateistának gondolja magát. Kína után Japán következik 13 százalékkal, majd Svédország 19 százalékkal, Csehország 23 százalékkal, illetve Hollandia és Hongkong egyaránt 26 százalékkal.

Jean-Marc Leger, a közvélemény-kutató intézet elnöke szerint globális átlagban az emberek kétharmada tekinti magát vallásosnak. Leger állítása szerint a vallás továbbra is uralja az emberek életét, még mindig viszonylag magas azoknak a száma, akik magukat vallásosnak vallják.

A kutatásban egyébként az is kiderül, hogy globálisan egyre vallásosabbak a fiatalok, amiből a szakember szerint azt feltételezhetjük, hogy a magukat vallásosnak mondó emberek száma tovább fog nőni. A vallásosak aránya a 25-34 év közötti korosztályban a legmagasabb, 67 százalék, míg a legkevesebben a 45-54 év közötti korosztályban vannak. Ez utóbbiban az arányuk 58 százalék. A 25 év alattiak esetében a hívők aránya 65 százalék.

A közvélemény-kutatók szerint a végzettség nem befolyásolja jelentősen a vallásosságot, a végzettség minden szintjén viszonylag magas az arányuk. Ennek ellenére míg a képzetlenek esetében 80 százalék, addig a középiskolai, egyetemi, mesteri/doktori végzettségűek esetében 60 százalék körüli a vallásosok aránya.(eletmod.transindex.ro/guardian.co.uk/telegraph.co.uk)