Valódi riport egy kreatív délutánról

Néha elgondolkodom azon, hogy milyen érzés lehet annak, aki először lép be a gyülekezetünk ajtaján. A saját "első pillanatomra" nem emlékszem, mert akkor maximum 1 éves lehettem. Azóta járkálok ki-be az ajtón.

Március 3-án tartottuk első kreatív délutánunkat a hölgyeknek. Új ötlet volt ez, melyet úgy tűnt, örömmel üdvözöltek vendégeink. Kis kézügyességgel és türelemmel mutatós kis ajándéktárgyakat készítettünk; mindenki nagyon lelkesen dolgozott rajta. A program végén Fani barátnőmmel beszélgettem, aki – külföldi létére – akkor találkozott először a Gyülekezetünkkel. Arról beszélgettünk, hogyan érezte magát közöttünk első alkalommal.

Fru: Mivel még soha nem jártál nálunk, kíváncsi lennék, hogy mi volt az első benyomásod, ahogy beléptél?
Fani: Mintha otthon lennék! Barátságos hely.

Fru: Tetszett az a program amivel készültünk? Például milyen volt a dísztárgy készítés?
Fani: Nagyon érdekes volt! Főleg azért, mert olyan eszközöket hasznosítottunk, amit más esetben szemétnek látunk.

Fru: Nehéz feladatnak bizonyult az elkészítés?
Fani: Egyáltalán nem! Egyszerű és kreatív volt, mindenki ügyes volt! Én amúgy is nagyon szeretek kézzel készíteni dolgokat, a kreativitás nem áll messze tőlem.

Fru: Hogyan emlékszel, milyen hangulatban telt az idő?
Fani: A társaság nagyon barátságos volt, mintha egy nagy család lettünk volna. Mindenki szenvedélyesen dolgozott a saját művén. Kutattunk a megfelelő szalvéta, szalag vagy virág után és elmélyülten ragasztgattunk. És persze vidáman beszélgettünk közben. Mondhatni zsongott a terem :)

Fru: Mit emelnél ki, mi tetszett a legjobban?
Fani: Azt hiszem az, amikor elkészültem a művemmel, mert az sikerélményt adott. Elismerően dicsérgettük egymás alkotásait!

Fru: Mit gondolsz, egy következő alkalmon is szívesen részt vennél?
Fani: Persze, mindenképpen!

Teljesen boldog voltam a gondolattól, hogy pozitív élményekkel távoztunk. És nem csak mi, de a többiek is nagyon jól érezték magukat. Köszönjük a szervezőknek! Áldja meg a Gyülekezetet Isten még sok ilyennel! (Forrás: Paksi Gyülekezet, www.epk-paks.blogspot.com)