Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepli a keresztény világ. Ennek az ünnepnek a titka egyszerre régi és új; időben történik, de örök; halandó, de halhatatlan. Krisztus ugyanis Isten létére „magára vette az emberi természetet, szenvedett a szenvedőkért, fogoly lett a bilincsbe vertekért, halálra ítélték a gonosztevőkért, eltemették őt a megholtakért, de feltámadt sírjából” (Szárdeszi Melito). Ő feloldozza az elítélteket, életre kelti a halottakat, értelmessé és örömtől sugárzóvá teszi az ember életét.
