Reformációi gálaest

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) szervezésében idén is sor került a reformációi gálaestre, 2012. október 21-én, az Uránia Filmszínházban. A gálaest keretében sor került a Protestáns Újságírók Szövetsége (PRÚSZ) Rát Mátyás-díjának kiosztására is.

A gálaest a Tebenned bíztunk eleitől fogva énekünk közös éneklésével kezdődött, majd Steinbach József püspök, a MEÖT elnöke tartott köszöntőt. A dunántúli református püspök a jegyeken lévő „A reménység nem szégyenít meg” ige alapján hangsúlyozta, hogy a keresztények reménysége az örök élet, amit „az evangélium egyértelműen hirdet”, és „boldog az a társadalom, amely az örök élet távlatából tudja szemlélni és értékelni a földi életet”. Mint mondta, a szeretet és a hit reménysége hiszi: a „felpörgött világban” is lehetséges, hogy az ember ne csak a saját érdekei mentén tájékozódjék, hanem őszinte tisztelettel és szeretettel forduljon embertársai felé. „Ez a szeretet a legfontosabb elérendő cél, amelyre reménységünk kötelez bennünket”, az egyház küldetése pedig, hogy ezt a reménységet hirdesse Magyarországon is – fogalmazott.
Ezután a Pax et Bonum énekkar műsora következett, Opicz József karnagy vezényletével Claude Goudimel, Jan Pieterszoon Sweelinck zsoltárokat adtak elő.
„Hitre és tudományra egyaránt szükség van a problémák megoldásában, ennek érdekében a tudomány és az egyházak képviselőinek együtt kell gondolkodniuk” – mondta ezután Réthelyi Miklós volt nemzeti erőforrás miniszter, aki annak a reményének is hangot adott, hogy létrejön „az egymást támogató hit- és tudásalapú társadalom", amelynek keretei között „felelősséget vállalunk önmagunkért (...) világunkért és az emberiség mind fenyegetettebb jövőjéért”.
A volt miniszter arról is beszélt, hogy a hit és az értelem „kétszeresen gazdaggá teszi” a hívőt, s a kézzelfogható jelenségek világában az értelem segítségével már a Földön teljes életet élhet. Sokan a hitet a gyengeség jelének tekintik, mert „ma ésszel szinte megmagyarázható, megérthető”, pedig „a tudomány a vallás nélkül sánta, a vallás a tudomány nélkül vak” – fogalmazott. Idézve II. János Pál pápa egyik enciklikáját, hangsúlyozta: a megismerés lehet ész- vagy hitalapú, ez a kettő pedig megbonthatatlan egységet alkot, ami szükséges ahhoz, hogy az ember megismerhesse a világot.
Utána újra a Pax et Bonum énekkar szerepelt, Felix Meldelssohn Bartholdy és Johann Sebastian Bach darabokkal majd az Erős vár a mi Istenünk közös eléneklése után szünet következett.

A második részben a Deák Téri Evangélikus Gimnázium diákjainak szolgálata következett, akik „Szép lelki tanúsággal teljes énekek” a reformáció korából címmel adtak elő.
2006 óta először, az idei évben újra a gálaest adott otthont a PRÚSZ Rát Mátyás-díjának átadására. Novotny Zoltán méltatása után idén a gálaest házigazdája, Nagy Katalin vehette át ezt az elismerést.
A díjátadó után Varga Miklós énekelte el az Ez az én hazámat, az Őrizd a lángot, a Nemzeti dalt és az Adja meg az Istent. Az előadó fellépése adta meg az est fénypontját. Úgy tudjuk, hogy korábban, világi médiumokból is ismert és felkapott sztár nem szerepelt a gálán. Varga Miklós szerepeltetése az első ilyen volt és nagy sikert is hozott. Dalait a közönség hatalmas tapssal hálálta meg. Az énekes a gála elejétől a végéig jelen volt családjával együtt, megszólítható és emberközeli volt.
A Himnusz közös eléneklésével zárult az est. A rendezvényen részt vettek a MEÖT tagegyházainak vezetői, képviselői is. (evangelikus.hu)